Inkább nem is akarok visszaemlékezni, milyen régen volt az, amikor jóformán a semmiből hozzánk vágódott egy Microsoft Band, de úgy, hogy képtelenek voltunk előle félreállni. Aztán egyszer csak jött egy kérés Kiss Attilától (alias Csicsó), hogy ő menne balatoni szupermaratonira, és vinné magával. Innen kezdve a káosz csodálatos hetei következtek, eltűnt ez, eltűnt az, a Band újbóli megszerzése szép lassan átcsúszott egy olyan, élőben átélt filmbe, amelynek nyilván nem én, hanem Tom Cruise kellett volna legyen a főszereplője.

Egészen addig, amíg egy rendezvényen észre nem vettem, hogy az egyik köztudottan microsoftos előadó karján mit látok. Ám mivel az észjárásom semmivel sem gyorsabb, mint hat pár szeméttelepen rohadó rendőrcsizmáé, ezért vígan nem törődtem vele mindaddig, amíg meg nem kaptam Attilától az utolsó utáni segélykiáltást, hogy most akkor tényleg mégse-e.

Innen kezdve ámokfutásba csapott át a történet. Ehhez tudni kell, bő két hét után pont ezen a héten sikerült megszervezni, hogy egyszerre három helyről összesen kilenc tesztelnivaló kerüljön pár nap alatt hozzánk – és aki nem tudná, ez még csak a kezdet. Szóval a nagy organizálás közepette hókon billentettem magamat, és felhívtam Tóth Andrást a Microsoft Magyarország lelkes szakemberét, aki elsőre lelkesen igent mondott, és bár volt pont, ahol csaknem legyőzte a kétség, miért is kellene az egyik kollégájának feláldoznia magát a küldetés oltárán, és odaadnia egy Magyarországon a fehér hollónál ritkább tárgyat egy ismeretlennek, de végül tartotta magát és kaptam egy Bandet. Amit másnap hajnalok hajnalán átadtam Attilának egy teljesen véletlenül a kezembe akadó WinMagazin pólóval, és már mehetett is a jöhet.

Eredetileg naponta kitettük volna az élményeket, de aztán sok minden közbeszólt, így egyben kapjátok a nyakatokba – tl;dr (egyben: ma két teszt megy ki, mert megtehetjük) rovatunk következik.

Akkor …

4:35… csipog az óra… uhhh, ez a hat óra alvás már most kevés és most jön 4,5 óra autókázás, Pesten átvenni a Microsoft Bandet amit négy napig tesztelek, majd irány Siófok.

Próbáltam a saját tempómban menni, mint utólag kiderült nem sikerült, mert mérföldre volt még állítva a Band és kalkulálni nem kalkuláltam át a 9-10 perces időket, pedig talán jó lett volna. Mentem 5:51-et is a 3. kilométeren 🙁

Az okosórám tette a dolgát szépen, fix volt a GPS jel, unalmamban már volt hogy mérföldet számoltam meg időt. A mérete M-es, pont jó a csuklómra, nem lötyögött, talán jó lenne ha mutatná mindig a tempót, mert az utolsót csak felvillantja egy diszkrét rezgéssel jelezve. Sajnos viszont nem tudtuk feltölteni teljesen, így 80%-al kezdtem és le is merült 44 közelében.

Hotel, szoba fel, lepakol, fürdés, meleg víz nincs csak hideg meg nem annyira hideg, mindegy. Túl vagyok rajta, gyúrás következik… Szólok előre: csikis a talpam, óvatosan 🙂 Ezen jót elröhögünk, nagyon jól esett, bár a fitt-től messze van a lábam. A sarkamnak, talpamnak nagyon jó volt, vacsora dögivel, ilyenkor nem tudok eleget enni, de most sikerül 😀 3 fogás + 22 desszert, a Band szerint 44 km-ig 5200 kalória ment el, 144-es átlagpulzussal… pff. Kb. amit számoltam otthon.

WP_20150322_07_04_37_Pro

Itt sikerült feltölteni a kütyüt, telóra automatikusan tolta az adatokat, ott láttam a tempóimat, térképet, sebességeket, szintet, mindent, Nagyon jól néz ki a cucc, mindent tud ami kell neki. Sajnos a hotel wifije netezésen kívül másra sem jó, így azon nem tudom megnézni az adatokat, pedig betettem volna egy-két képet róla, merthogy a laptop is Windows 8.1 😉 Szépen összehozták tetszik. (Szponzorált bejegyzésünket olvashatták :D)

A Band a kezemen volt éjjel is és végig figyelte az alvásom. Elég magas pulzussal feküdtem le (90) és a legalacsonyabb nyugalmi se ment 63 alá… mutatta mikor voltam fent, nagyon tetszik ez a része, igazából az egésze ennek a kütyünek.

A Band megbízható volt ma is, tette a dolgát szépen, tegnap átállítottam kilométerenkénti jelzésre és bár néha a pulzussal eltévedt szerintem (alul hordom a kijelzőt, mert másképp szorít picit) alapvetően nagyon jól működött. Az látszik, hogy nem erre van kitalálva amit csinálok, mert most 45 km-nél merült le 100%-ról kb. 6 óra után végig GPS-el. Rövidebb távokhoz tökéletes.

Éjszaka megint nem volt jó a pihenés, bár reggel nem voltam fáradt, de a Band szerint 5:20-at aludtam és 9x voltam fent, megint hat előtt fent voltam, pulzus ugyanúgy magas, gondolom a kimerültség miatt.

WP_20150322_07_04_27_Pro

Elrajtolunk, mindenkit név szerint szólítottak, jött a drukk, menjünk. Hopp ez egész furcsa, olyan mintha a tegnapi tempót folytatnám. Ami nem túl erős, de szintidőn belüli a Band szerint. Pulzus ok, még itt-ott igazodnak az alkatrészek, majd bemelegszik. A combom kontans kimerülve, izomláz a négyzeten, de futok.

Megyek tovább, visszazárkózok, kocogok, sehol senki már körülöttem, hosszú ez a rész nagyon és mikor vége egy másik ugyanolyan utca várt, mielőtt kimennénk a partra. 45-nél átállítom a Band-et, mert GPS nékül mentem, fontosabb volt hogy tudjam mennyi ideje jövök mint hogy mennyinél tartok. Itt átkapcsolom GPS-re, tudnom kell mennyi még, nagyon kezd elég lenni… számolgatok, 8 perceseket tudok menni, barátok közt is több mint fél óra kocogás, mindegy, menjünk. Végre vége a két utcának, a parton vagyok. Innen csak 1,5 km körülbelül, ezt már kézenállva is, de nem kell, mert hoppá, elkönnyülök picit, fájdalom receptoraim visszavonulót fújnak, picit tudok gyorsítani is, de nem sietek, lassan jársz tovább érsz, egy nagy kanyar, kis földes rész, majd közvetlen a víz mellett a járdán tök egyenes, ott a cél, látszik, hallatszik, de még mindig vagy 700 méter. Mit érdekel ember, 193 km-t jöttél, 700 méter csak belefér még, zene lehalkít, jön a taps, egy utolsó kalóriabombával átváltok kocogásból futásra, kis figurázás, pacsi, bent vagyok, dugóka csippan és most van vége az előadásnak. Érem a nyakba, gratuláció mindenhonnan, fel se fogom nagyon vigyorgok mint a vadalma és lefekszek a fűre kicsit. Ez nagyon jó most, nem fáj semmi, csak feküdni kell…

WP_20150322_15_11_23_Pro

… és utána

Nagy izgalommal vártam a találkozást azzal a kütyüvel, ami már megjelenésekor nagyon megtetszett. Szerencsére idén volt lehetőségem elindulni a 8. Spuri Balaton SzuperMaratonon egyéniben, a táv 194,2 km volt amit négy nap alatt kellett teljesíteni. Ez nem csak nekem volt kihívás, hanem a Bandnek is 🙂 Napi 6-7 óra futás, GPS-el., de nem csak ilyen szempontból érdekelt a kütyü, hanem éjszakára is felvettem, hogy az alvásaimat is rögzítse. Sajnos M-es méretű volt, így még a legtágabb csattal is picit, de szorított, bár futás közben jó ha nem lötyög semmi, mert az akkor dörzsöl, éjszakára viszont jobb lett volna picit kiengedni, de ez nyilván nem a Band baja. A csat viszont meglepően erős, egész nap tartott, masszív, strapabíró. A frissítő pontoknál a melegebb napokon mostam az arcom hidegvízzel, a rá fröccsenő víz meg se kottyant neki, bár lehet úszni is lehet vele, ennek nem néztem utána.

Átvétel után azonnal töltőre tettem, párosítás a Lumia 920-asommal szinte azonnal megvolt. Be kellett szereznem a Microsoft Health alkalmazást hozzá, amihez át kellett állítanom a teló régióját, de ez nem volt gond, onnantól működött a kapcsolat az eszközök között, bár a telefonon kikapcsoltam utána szinte mindent, hogy a futás alkalmával legyen benne delej, ah bármi bajom lenne tudjak telefonálni. Az órát a négy napból hármon GPS-el használtam és sajnos nem bírta ezeket a hosszú napokat így. Rendre lemerült mind a három napon, de addig az összes adat megvolt rendben, ha megvolt a GPS jel onnantól nem eresztette, pontosan mért. Figyeltem a pulzusomat is rajta és sajnos a mellkas pántos pulzusmérőmet nem vettem fel kontroll eszköznek, pedgi jó lett volna, szerintem néha mellé mérhetett, mivel minden nap csakis orron át lélegezve mentem, ha tényleg 150-160 lett volna a pulzusom mint mutatta zihálnom kellett volna 🙂 A napi átlagok viszont ettől függetlenül rendben voltak.

A kijelző jól áttekinthető, mozgás közben is olvasható. Amit problémának találtam, hogy az utolsó megtett kilométert csak egy rezgés kíséretében megmutatja, utána eltűnik és visszavált óra + pulzus + kalória kijelzésre. Szerintem ha csúsztatható lenne menet közben egy másik nézetre, ahol látható lenne mondjuk hogy mi az eddigi táv, mi volt az utolsó kilométer az sokat segítene. A másik ha esetleg viselés közben is lehetne tölteni vagy nagyobb akksi, hogy olyan 10 órát bírjon GPS-el, szerintem a mérete elbírná az esetleges térfogat növekedést. A negyedik napon csak az időmre, pulzusomra voltam kíváncsi így GPS nélkül futottam, de erre ő a lépésszámból próbált kilométereket kalkulálni, amire nem volt kalibrálva, így nyilván nem az ő hibája a fals adatok, így viszont nagyon sokáig bírta, az utolsó napot simán hozta, pedig majd 7 óra futás volt benne.

Amire még nagyon kíváncsi voltam az az alvás funkció és nem okozott csalódást. Tisztelettudóan elköszönt tőlem jó éjt kívánva és felügyelte az álmomat. Reggel jó volt átnézni az adatokat és végülis eléggé nyugtalanul aludtam, ami főként az egyre nagyobb kimerültségnek volt köszönhető. Mutatta mennyit voltam mély alvásban, mennyit kevésbé mélyen, hányszor voltam fent. Ez nagyon frankó volt.

A telefonra elérhető Microsoft Health-re bluetooth-on keresztül tolja át az adatokat, amiket a telefon automatikusan tölt is fel a profilhoz és onnantól eléhető webről is. Minden szükséges adat megtalálható az edzésekről, az alvásokról, jól átlátható, könnyen kezelhető felület. A megosztás funkciót nem leltem meg egyelőre, nem tudom van-e benne.


A leírást köszönjük Kiss Attilának, a terméket pedig a Microsoft Magyarországnak.