A fent említett Allview W1S körülbelül ugyanakkor került a kezembe, mint waces kollégának a W1M, ami egy igazi budget jószág. Ez sem éppen a drágák közé tartozik, ám a cég palettájának jelenlegi legnagyobb windows phone-os darabjáról beszélünk a maga 5″-es kijelzőjével. Mivel a W1M nem volt a kezemben, ezért ezúttal nem nagyon lesz mihez hasonlítanom házon belül. Mivel pedig az ezt megelőző tesztem ellen az egyik kifogás a képek gyenge minősége volt, ezért gyorsan előre vetem, hogy a telefonról készül képek hasonlóan gyenge fényviszonyok között készültek, senki ne várjon tűéles sajtófotókat. Olyan is lesz, persze.

Az AllView W1S egyébként még év elején volt először a kezemben – akkor még csak pár percre – a Microsoft egyik rendezvényén, ahol tucatodmagával lehetett nézegetni, kézbefogni, és kérni belőle tesztpéldányt. Az igazat megvallva már akkor sem voltam iránta teljesen érzéketlen, hiszen pár apróságot leszámítva nem tűnt teljesen reménytelennek. A történetnek ugyanakkor az is része, hogy a tesztidőszak részben egyezett a Lumia 530-éval. Sajnos azonban nincs mit összevetni a kettőn: a Lumia 530 nagyon keményen gazdaságos, míg a W1S-be azért csak-csak belecsempésztek olyan apróságokat, amitől akár középkategóriásnak is nevezhetjük. Elég alsó középkategóriásnak de azért középkategóriásnak.

A külsőségek

Allview W1S boxAki olvasta a kolléga tesztjét a nagyon kisöcsiről, annak a doboz és a kicsomagolás a színek különbözőségét leszámítva túl sok újdonságot nem fog hozni: nagyjából egy négyzet alakú, kifejezetten igényes doboz, rajta egy fotó a termékről, durván (mondhatni igénytelenül) kiemelve a név és a Windows Phone 8.1 felirat logóval, meg persze a cég logója a jobb felső sarokban.

A dobozt felnyitva is ugyanazt a csomagolási módszert találjuk: balra a termék, jobbra egy felhajtható dolog, a telefont és a felhajtható dolgot eltávolítva pedig a tartozékok, úgy is mint egy darab töltőfej, egy darab nagyjából méteres USB – micro-USB kábel és egy darab „agybadugós” headset, utóbbiról kicsit később majd bővebben. Alattuk erősen minimálra vett kézikönyvecske és a garanciajegy lapul. A W1M-hez képest a fülhallgató az egyetlen mérvadó különbség, és bár általában a telefonokhoz melékelt fülhallgató nagy eséllyel marad a dobozban, én díjazom, hogy az olcsóbbhoz olcsóbb, a drágábbhoz pedig drágább fülhallgató van csomagolva. Lehet, hogy lemaradtam egy brosúrával, de nekem még számít a csomagolás és a körítés.

Allview W1S box openAmikor kiszedjük a telefont – oké, fogalmazzunk úgy, hogy amikor én kiszedtem a telefont –, szinte azonnal megüt annak kettőssége. Egy alapvetően kifejezetten egyszerű, ugyanakkkor megnyerű kinézetű eszközről van szó, aminek nagyon élethű fém utánzat a kerete, de tényleg nagyon élethű, a hátlapja viszont számomra egy kicsit gagyi hatást keltett a „Carbonlook” dizájnnal, de persze ízlések. A termék szépen össze van rakva, ha nagyon akarjuk, akkor persze nyikkanhat, de amúgy jók az illesztések, és úgy általában látszik a törekvés az igényességre. Nem ez a forma a legkedvesebb a számomra, de az igényessére való törekvést díjazom.

Az egyetlen negatívum a kijelzőhöz képest combos káva körben, de az az érzésem, ezzel is a méretére gyúrtak a tervezők. Ahogy az imént is említettem, nem mindenben passzol tökéletesen az ízlésemhez, de semmiképpen sem kelt gagyi benyomást – na jó, azért a hátlapjától hajlamos voltam esténként japán katonákkal álmodni, de azt úgysem nézegeti folyton az ember, az orcája viszont egész csinos.

Amit rugdalni lehet

Használat közben derül ki, hogy mennyire sokat számít a memória még egy Windows Phone esetében is, feltéve, hogy elég belépő szintű processzorral társul. Márpedig az Allview W1S-ben egy egyszerű négy magos, 1,2 GHz-es MSM8212 Snapdragon 200 lapul Adreno 302-es grafikus processzorral. Igen, kérem szépen, pontosan ugyanaz, mint a Lumia 530-ban, az összhatás mégis egészen más. A rendszer pontosan úgy viselkedik, ahogyan azt az ember egy Windows Phone-tól elvárja: gyors, gördülékeny, és bár néha-néha megröccen, ez nem az alapélmény, hanem a ritkán jelentkező kellemetlenség. Nagyon az a gyanúm, hogy a Spadragon 200-assal szerelt telefonoknak igen nagy töbletet jelenthet a kétszer akkora rendszeremória.

Az IPS-LCD HD kijelző is tejesen korrekt, a kategóriájának megfelelő darab HD (720p) felbontással, teljesen hibátlan fényerővel, abszolút megfelelő betekintési szögekkel, és napfényben is kivehető rajta valami, ha feltoljuk a fényerőt, bár persze nem egy Clearblack. A színekkel ugyan eleinte volt egy egészen kis bajom, de aztán megbarátkoztam velük. A kijelző ezen felül el van látva egy Dragontrail glassnak elkeresztelt védelemmel, ami nyilván a Gorilla Glass gazdaságos megfelelője, ám azt kell mondjam, ugyan töréstesztet nyilván nem hajthattam végre a telefonon, de a karcállósága pont megfelelőnek tűnt: én folyton zsebben hurcibálom a telefonjaimat, tehát ha a védelem nem valódi, igen hamar felbukkannak rajta mikro- és kevésbé mikrokarcok, márpedig a tesztpéldányon ilyent nem sikerült előidéznem az alatt a bő két hét alatt amíg nálam volt száműzetésben. Száz szónak is egy a vége: ez a kijelző az árkategóriájában nagyon is megfelelő, nem kapunk teszkógazdaságos érzést tőle, sőt, szerintem ez már inkább középkategóriás. Az érintés érzékelése néha mintha nem lett volna megfelelő, ritkán, de olyan is volt, hogy nem vette az adást, de összességében ha nem is villámgyorsan, de a kategóriájának éppen megfelelően tette a dolgát.

A kijelző méretéből ki lehet találni, hogy az előlapon ott vannak a fizikai érintőgombok, a hangerőszabályzók bal oldalon fent foglalnak helyet, a ki- és bekapcsolásra, illetve a képernyőzár feloldására való – kicsit lumiásan – jobbra fent, a kamera gomb pedig … na az sehol, mert olyanja nincs. Kicsit meg is lepett, hogy pont ezt kispórolták belőle, de mivel ez nem a fotós képességekre belőtt cucc, ezért nekem olyan nagyon nem hiányzott. Aki gyakran akar fotózni, az úgysem ezt a telefont fogja megvenni; szerintem.

Mert azért 8 megapixel ide, 8 megapixel oda, a kamera pont olyan, amilyen egy olyan telefonhoz illik, amelyik az alsó kategória teteje és a középkategória vége környékén foglal helyet. Arra pont megfelelő, hogy az ember – szigorúan csak megfelelő fényviszonyok között – a maga és ismerősei kedvéért fényképezget néha, ám amint belanagyítunk a késztermékekbe, azonnal megjelenik két kedves barátunk a zaj és a pixelesség. Utóbbi elég markánsan, és egészen esetlegesen. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy nincs agyonjavítva a kép, tehát nem a manapság oly divatos olajfestmény lesz kattintásunk gyümölcse, hanem egy bár nem túl kiemelkedő minőségű, ám meglehetősen őszinte kép, és bár ezt nem tudom bizonyítani, a színhűsége is a megfelelő kategóriába esik. Nem egy nagy durranás az egész, de amit vállalal, azt nagyjából teljesíti. A előlapi kamera 2 megapixeles (durván 6 MPFC 😉 ), és az sem ok a szégyenre, de persze sokat ne várjunk tőle. Sajnos 480p-nél többet videófelvételnél ne várjunk, ez a W1S legnagyobb és egyben legérthetetlenebb gyengesége, hiszen a Snapdragon 200 akár 720p-s felvételre is alkalmas. A gyári specifikáció itt szerintem amúgy is hibázik kicsit, ugyanis 864×480-at ír, ami egy abszolút nem szabványos érték. Valószínűleg FWVGA lesz az, vagyis 854×480. Az alábbi képre kattintva képgalériában is megtekinthető mit bénáztam.

A hangrendszerről is csupa hasonlót tudok mondani: decens középszer. Híváskor a hangminőség megfelelő, a kihangosítás is elmegy, fülessel pedig egészen jó. Nincs ebben a decens középszerben semmi szégyellnivaló, ugyanis ez azt jelenti, hogy bár nincs kiemelkedő hangzása, nem a kategóriájában sajnos megszokott gyatra hangzást adja át a fülesével, ami egyébként egészen pozitív meglepetés volt egy részről, és egy súlyos csalódás másrésztől. Az egy rész maga a hangzása. Persze egy jobb fülessel nem ér fel még a telefonos kategóriában sem, de azért el tudtam viselni hosszú távon anélkül, hogy a hangja miatt kényszeresen váltottam volna, ami nálam nem jelemző. Az egész hangsáv szépen, tisztességesen ott van, már a W1S-sel is egészen jó mélyeket és megfelelő magasakat hozott, a Lumia 920-ba dugva pedig egészen kellemes hangokat volt képes magából kiadni, azt mondom, volt már a kezemben nevesebb darab is gyengébb hangzással. A W1S pedig jobb fülessel még egy picit jobb hangzású volt, már-már megkedveltem. A rádió is hozta a megfelelő színvonalat, tehát minden rendben volt.

Ebbe a kellemesnek mondható képbe rondít bele a másrészt, ami sajnos azt takarja, hogy a füles a hangok kiadása mellett kínzóeszközként is képes fungálni. Valami iszonyatosan merev az az izé, amit a hallójáratunkba kell belegyömöszölni, és már 5-10 perc használat után is rettenetesen érezzük, hogy a fülünkben van. Egy rendes gumiharangos hóbelevanc nyomása néhány perc alatt megszokható, ezé legfeljebb tudomáson kívül hagyható, ez meg eleve nem gumiharangos, hanem egy tömör darab. Egy órán túl nekem már határozottan fájdalmas volt a viselése, és bizony kifejezett megkönnyebbülést tudott hozni az eltávolítása. Kár ezért, mert sokat javíthatott volna ezen akár a többméretű dugókészlet, amit azért manapság már adnak egy egészen olcsó agybadugóshoz is, akár pedig az, ha az az egy darab nem lenne egy ilyen masszív és rugalmatlan, tömör darab.

Kategórijához illően a maximum a 3G, az LTE sajnos felejtős. Az adatforgalomban sem különösebb probléma sem csodás gyorsulás nem volt tapasztalható, és b/g/n-es WiFi is pontosan azt nyújtotta, ami kellett, vagyis működött.

És a fogyasztása. Egy 2000 mAh-s akkumulátor van benne, ami pár éve meg nagy dolog volt, ma viszont már szinte átlagos, ha másra nem, erre jó volt a telefonok eltepsisedése. De most derült ki, mennyire igazam volt az 530 esetében, amely ennél sokkal satnyább energiatárolóval is meglepően sokáig bírta: ha a teljesítményről van szó, akkor a Snapdragon 200 lapít a fűben, azonban úgy tűnik, a fogyasztása igen kedvező tud lenni. Átlagos használat mellett az egy nap rutinfeladat vol, sőt, másnapra is maradt még szépen, amikor pedig készenlétben hagytam, akkor bizony 3-4 nap múlva is még volt benne kakaó. Persze a teljesítményben ez jelent kompromisszumokat, akinek azonban az az igénye, hogy a kijelző ne legyen sápatag, ennek ellenére estéig szinte halálbiztosan ne kelljen aggódnia, ha véletlenül nem vitt magával töltőt, annak itt egy megfelelő termék.

Amit csak szidni

Windows 81 update 1, ezen felül sokat nem lehet róla mesélni, itt a HERE, hol a HERE, aztán annyi. Azt leszámítva, hogy az Allview W1S egy egész csempeáradattal fogadja a tulajdonosát: egyből 3 oszlop, és meg sem tudtam számolni, hány ezmegaz, amik más gyártóknál alapértelmezetten csak az alkalmazáslista kurkászásával varázsolhatók elő. Bing News, Bing Sport, Bing Weather ott a Kezdőképernyőn, kamera (na jó, azt muszáj a dedikált gomb hiánya miatt), riasztások, Facebook: mondom, hogy szinte a teljes arzenál szépen ki van pakolva. Ami szerintem a kezdő felhasználónak nem egy hátrányos dolog. Nem egy olyan tulajdonost láttam már, aki megvette a Lumiát, és még fél év múlva is kábé ugyanaz a tucatnyi csempe árválkodott a Kezdőképernyőjén, naná, hogy két oszlopban. Ezt meg szépen beüzemeled, és minden plusz munka nékül meg lehet mutogatni az ismerősöknek, hogy tessék, ennyi minden kint lehet. Persze amint nem a rendszert kell meghajtani, hanem valami kicsit is erőigényesebb alkalmazást, azonnal kiderül, hogy a gépházban szűkre szabták az istállót (micsoda illatos-omlós képzavar!), de átlag fehasználónak nem hiszem, hogy túl nagy igényei lennének ebből a szempontból.

Összegzés

A román gyártóra egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy keveset vállalt be, és azt kell mondanom, ezt többnyire éppen hozta a megfelelő szinten. A hátlapot leszámítva a dizájn is adja az ívetm a fém-utánzat nem a legutolsó gagyi, az összeszerelésre nem lehet panasz, és úgy mindent összevetve is egy tisztességes készülékről van szó, amit teljesen nyugodtan beválalhatunk bárki előtt annak ellenére, hogy a mostani választékból a legalja processzor került bele. Tudom, hogy nem egy árkategória, de a Lumia 530 éppen azokat a léceket nem ugorja át, amelyeket ez pont anyira, amennyire szükséges, sőt néha még kicsit jobban is.

Aztán jön az ára. Ami a Lumia 640 megjelenéséig teljesen rendben volt. Hivatalosan durván bruttó 50 ezer forintról beszélünk, de igazából kis utána járással megvan 40-ből, sőt egy időben akciósan 35 ezer forint környékén is hozzá lehetett jutni. A 40 ezer forint egy kellemes kijelzőjű, tisztességes kamerájú Windows Phonert nem egy egetverő összeg. Most azonban a Lumia 640 éppen a W1S hivatalos árán mozog, de még ha a 40 ezerrel számolok, akkor is igaz, hogy akinek számít a jobb kamera, és a nagyobb kraft, annak bizony érdemes elgondolkodnia azon, hogy rászánja azt a plusz 10 ropit. Akinek ez nem annyira fontos, a pár lumiás extrára sincs igénye, viszont kevésbé szereti a csillogós Szappantartó® Classic™ formát, vagy egyszerűen csak nem akar félszázezret költeni egy telefonra, annak ez pont jó lesz. Kifejezetten ajánlani tehát nem tudnám senkinek a gyengécske processzor miatt, de le sem beszélnék róla senkit, sőt. Tisztes, bevállalt középszer, egészen csinos ruhába bújtatva, elérhető áron: ennyi, és nem több, de nem is akar több lenni.

Allview W1S termékjellemzők
SIM Dual SIM
Kiterjedés 144,85×72,1×8,75 mm
Tömeg 156,2 g
Szín Fekete
Processzor Négy magos 1,2 GHz-es Qualcomm MSM8212 Snapdragon 200
Grafikus processzor Adreno 302
Memória 1 GB
Háttértár 8 GB
Bővíthetőség MicroSDHC, maximum 32 GB
Kijelző 5″ IPS-LCD HD, Dragontrail
Felbontás HD(1280×720)
Hátoldali kamera 8 MP Samsung S5K3H2
Autofókusz Van
Villanó LED
Előlapi kamera 2 MP
Videófelvétel FWVGA (854×480)
Adatforgalom UMTS 900/2100 MHz, HSPA+, EDGE, GPRS
WLAN WiFi 802.11 b/g/n
Szenzorok Gyorsulás-, közelség- és fénymérő
Akkumulátor 200mAh Li-Ion
Készenléti idő Legfeljebb 200 óra
Beszélgetési idő Legfeljebb 500 perc

A nem randa fotók az AllView sajtófotói.

MEGOSZTÁS
Előző cikkA hét ajánlata: Lock Screen Changer
Következő cikkVideón a Windows 10 10108-as kiadása
Főszerkesztő, vagyis ő kiabál a szerkesztőség többi tagjával akik helyette dolgoznak. Valamikor régen sokat tett a Lumia 710 főzött ROM-ok elterjedéséért. Legújabb szerzeménye egy Lumia 640, az előző pedig egy ASUS Transformer Book T100-as, amit a rá jellemző kedvességgel Terminátornak hív, bár azóta már egy Lenovo T410-et használ a mindennapokban. Jelenleg WordPress oldalak dizájnjával bohóckodik, illetve keresi az ideális webszerver konfigurációt.