6 évig nem használtam Windowst, ilyen a visszatérés

Nem mai cikk, véletlenül találtam rá újra. Annak idején akartam már róla írni, de csak most jutott rá kedv és idő. Aki nem szereti a hosszú szövegelést (tl;dr), az bele se kezdjen.

Disclaimer: tőlem mindenki olyan rendszert használ tetszőleges kütyüjén, amilyet akar. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, a döntés mindenkinek a saját kezében van, hogy mely előnyök miatt éri meg neki, és mely hátrányokat képes elviselni az előnyök kedvéért. Továbbá a Microsoftot sem óhajtom védeni: a Windows Phone/Mobile bukása remek példa arra, hogyan tudnak egy kiváló és egyedi koncepciót hosszú évek szorgos erőfeszítéseivel csődbe juttatni.

Még az sem volna baj, hogy láthatóan előítéletes a szerző, az belefér, talán még ennyire súlyos mértékben is, de még az arroganciája is (két éve simán leparasztozta a NetFlixet, mert Linux alól nem lehetett nézni a filmeket). Az már jóval kevésbé, hogy a nagy Windows és Microsoft savazás közben a saját bénaságait és a fájdalmas szintű tájékozatlanságából fakadó butaságait is felrója a rendszernek, illetve a cégnek.

Először a lassulásról. Az Ubuntu is képes lassulásra, sőt. Volt egy kis bibi a laptopom BIOS beállításaival, ezért pár napig Ubuntuval, majd Debiannal kíséleteztem. Debian kapásból nem tartalmazta a WiFi driverét. A telepítő felismerte, és közölte, hogy telepítsem ezt és ezt a drivert. Köszi. Ubuntun pedig bizony előfordultak lassulások, de ráadásként egyes szolgáltatások teljesen random hibásan működtek, például a VirtualBoxot hol sikerült működőképes formában telepítenem, hol nem. Hasonlót amúgy szerzőnk is elismer az Ubunturól a linkelt cikkében, csak hát ugye az Linux, annak megbocsátjuk („Ja, és azt mondtam már, hogy ingyen van?”). Elképzelem, amint egy windowsos laptopnak nem működik a WiFi-je, és ugyanazzal a sztoikus nyugalommal fogadja, mint Ubuntu esetében.

Tegyük hozzá, nekem nemrég egy Windows 10 frissítés után azon sem működött rendesen a telepítés, de azt a korábbi verzióra való alig 10 perces visszaállítással megoldottam. És ami fontos: ebben benne volt az is, hogy az Insider gyors körén vagyok, tehát a saját döntésem volt az, hogy az általam használt legfrissebb verzió erősen béta állapotú, magyarul nem lesz hibátlan. És igen, a Windows stabil verziója sem mindig tökéletes, láttam ez ügyben éppen eleget.

Gyorsan fussuk át azt a „pár idegesítő apróságot, amit hat éve még tudott a Windows, de most már nem tud”!

keyboard1. Saját magam is angol Windowst használok magyar és angol billentyűzettel. Most is. És a szerző állításával ellentétben az alapértelmezett billentyűzetem a magyar billentyűzet. Ami úgy is marad, nem igaz, hogy „minden egyes kikapcsolás, leállás, hibernálódás, stb. után visszaáll magától angolra” (hibernálódás után nem is állhat át, hiszen az az aktuális rendszerállapot mentésével és visszaállításával jár, de persze ezt nem kötelező tudnia egy szakújságírónak). Fontos adalék, hogy én különféle okokból legalább évente egyszer újratelepítem a rendszert (a rekordom pár hónap alatt tucatnyi volt), az utóbbi pár évben mindig az aktuális, a Microsofttól letöltött, angol nyelvű telepítővel, tehát nem az van, hogy egyszer összejött, amit a szerző hiányol, hanem mindig.

lockscreen2. Dettó. Az én lockscreenemen valamiért 24 órás formátumban van az idő. Nyilván én vagyok a mázlista. Mindig igazodott a rendszerben használt formátumhoz. Mindig.

3. Igazán leírhatta volna, mi volt az a titokzatos dolog, amit a Mail alkalmazással művelt, így nem tudom leellenőrizni. Így sajnos csak a gyanú él, hogy ez szintén a billentyűzet és a szék közötti hiba. Annak ellenére írom ezt, hogy a Mail alkalmazás valóban az egyik gyenge pontja Windows 8 óta a rendszernek. A koncepció jó, a megvalósítás időnként idegesítő.

4. Nem ellenőriztem le, mivel a klasszikus Skype nem szűnt meg, tehát ha nem tetszik az app, használhatná azt. Csak ahhoz ugye próbálkozni kell, és nem gyorsan elintézni azzal, hogy szaravindóz. Pláne, hogy a Skype nem a Windows része.

Na, akkor nézzük az egyebeket!

„Külön felháborító az Office-szal kapcsolatban egyrészt az, hogy hivatalos Office for Mac létezik, linuxos gépekhez azonban nincs hivatalos Office. Ez nyilván azért van így, hogy a mamutcég ezzel is gátolja az ingyenes verzió terjedését.”

Nyilván ezért van tele a Linux microsoftos fejlesztésekkel, de erre még visszatérek.

Nézzük kicsit másként: a Windows Phone, illetve még sokkal inkább a 10 Mobile bukásának legfőbb oka (a Microsoft bénázása és a Windows 10 Mobile hosszan húzódó béta állapota mellett) éppen a – kevés app, tehát kevés felhasználó, tehát nem fejlesztenek rá tehát kevés az app – ördögi körből fakad. Az összes Linux disztribúció nagyjából 1 és 2 százalék közötti penetrációval bír az asztali gépek körében. Nehezítésként az egyes fő disztribúcióknak (Red Hat, SuSe, Debian/Ubuntu, FreeBSD, stb.) más és más a csomagkezelője, azzal külön kell bíbelődni, ezért sok értelme nincs Linuxra Office-t fejleszteni. Főleg, hogy a Linux felhasználók többsége a mai napig hisz az ingyen ebédben, vagyis nem akar fizetni az Office-ért.

Nézzük viszont a szerver oldali alkalmazásokat: érdekes módon ott, ahol a Linux részesedése kimagasló, ott a Microsoft SQL (nem minden disztribúcióra, csak a piacvezetőkre, plusz Dockerre). Ingyen. Lám, ahol van piac, oda fejlesztenek, a csúnya mammutcég nem „gátolja az ingyenes verzió terjedését.” Hogy is van ez?

Szerzőnk egyébként saját bevallása szerint három évet lehúzott Linuxszal, tehát Office nélkül. Windowsra megvannak a Linuxon elérhető Office utánzatok – ugyanúgy ingyen.

Windowsra viszont nem igaz, hogy „muszáj lenne az egészet egyben méregdrágán, úgy viszont nekem nem éri meg. Kösz, Microsoft.”

Akinek nem kell az összes funkció, annak ott az Office Online – ingyen. Az Office ellen amúgy is az az egyik legfőbb érv (azon túl, hogy „méregdrága”), hogy az átlag felhasználó a funkciók töredékét sem használja, tehát elég neki bármely másik ingyenes, vagy nem egészen ingyenes konkurens termék.

Ha meg kell az összes funkció, akkor az egyszemélyes verzió havi 2099 forintba kerül havonta, vagy 20999 évente. Méregdrága. Emberünknek 6 éve még telt egy alsó hangon 300 ezer forintos MacBookra, de az Office az méregdrága. Amit egyébként a Macre még megvett (arra nyilván nem volt „méregdrága”), mert hát ugye mégis csak az eredeti a legjobb.

A szerző egyébként is elég furcsa szerzet. A cikk legfontosabb alapvetése ugyanis az, hogy nem csak a Microsoft az, amelynek „monopóliumhelyzetre törő üzletpolitikájával sokszorosan nem ért egyet”, de az „egyébként sem túl szimpatikus Apple cégből szintén elég volt”. Amire csak annyit tudok kérdezni: akkor miért váltott vissza Linuxról Windowsra. Az nem érv, hogy azzal kapta a laptopot.

A cikkben egyébként van egy link a szerző korábbi, Ubuntu „teszt”-jére, amely természetesen hasonlóan tele van eszement baromságokkal, a végére szemezgetnék ezekből.

„A Linux operációs rendszerét Ubuntunak hívják”. Erre egyszerűen nem tudok olyat írni, amiben ne lennének durván sértő jelzők, ezért inkább nem írok.

A „használata mellett a fő és önmagában elégséges érv az, hogy létezik”. No comment.

A „Linux programozói nem tudják a Microsoft közreműködése nélkül megoldani a teljes átjárhatóságot”. Van egy rossz hírem. Az Office formátumok (.docx, .xlsx, stb.) nyíltak, bárki használhatja azokat. Úgy hívják, hogy Office Open XML (Office 2007), ami 2007 óta a Microsoft Office XML formats (Office 2003) utódja, és érdekes módon éppen az OpenDocument Format hívei harcoltak a szabványosítása ellen. A Microsoft tehát a maga részéről adja, ami kell, innen kezdve kifejezetten ciki a Microsoftra fogni azt, hogy a lelkes és ügyes „ingyen dolgozó” programozók képtelenek megoldani a kompatibilis végeredményt.

„Ha mindenki a LibreOffice-t használná, nem lenne szükség a Microsoft Office-ra.” Na de miért nem azt használja mindenki? Hiszen ingyenes, ellentétben a „méregdrága” Office-szal (lásd feljebb). Ja, hogy azért is, mert

„az egy hetes teszt alatt kétszer is vissza kellett nyúlnom a Microsoft Office for Machez, mindkétszer egy-egy idióta Word-dokumentum miatt, amikben csúnyán szét volt csúszva a formázás.”

Jelentem, nekem is volt hasonló esetem. Közeli ismerősöm dolgozott egy projecten, amiben az egyik résztvevő szintén az ingyenesség híve volt, ezért LibreOffice-t használt, amit ugye mindenkinek kellene, és akkor eljövendene a Kánaán. Ismerősöm meg Office-t használt, ezért megkapta .odf és .docx formátumban is, ám utóbbi „idióta Word-dokumentum”-ban „csúnyán szét volt csúszva a formázás”, a generált tartalomjegyzék meg egyenesen atomjaira hullott.

Csak ennek a kedvéért felraktam egy LibreOffice-t, és próbáltam azzal kiexportálni az eredeti .odf-et, de az istennek nem ment. Végső elkeseredésemben a monopolista mammut termékéhez fordultam, ami röccenés nélkül bevette az .odf eredetit, majd hibátlanul átkonvertálta szabvány Word-dokumentummá.

Teljesen egyértelmű, hogy ezért a monopolista mammut, és az „idióta Word-dokumentum” a hibás, és nem a lelkes és ingyen dolgozó programozó zsenik, akik tíz éve képtelenek megoldani a kompatibilitást egy nyílt szabvánnyal.

Erős bennem a gyanú, hogy nem azért használják az Office-t az emberek, mert rájuk erőlteti a gonosz mammut, hanem azért, mert az ingyenes verziókkal ellentétben egyszerűen működik. De ez legyen az én bajom.

Nem szeretnék következtetéseket levonni, nekem inkább csak véleményem van az egész jelenségről, az meg ugye olyan, mint a segglyuk. Tessék mindenkinek elgondolkodni, éslevonni a saját következtetéseit. Éljen a hétvége!

MEGOSZTÁS
Előző cikkEnnyi volt a móka

Főszerkesztő, vagyis ő kiabál a szerkesztőség többi tagjával akik helyette dolgoznak. Valamikor régen sokat tett a Lumia 710 főzött ROM-ok elterjedéséért. Legújabb szerzeménye egy Lumia 640, az előző pedig egy ASUS Transformer Book T100-as, amit a rá jellemző kedvességgel Terminátornak hív, bár azóta már egy Lenovo T410-et használ a mindennapokban. Jelenleg WordPress oldalak dizájnjával bohóckodik, illetve keresi az ideális webszerver konfigurációt.